Végre!
Annyira hiányzott már valami jó az életemből. És most végre megtörtént. Augusztus 20-ai hétvégén végre boldog voltam. Totálisan. Közel 2 évet vártunk arra, hogy találkozzunk. És most végre megtörtént! 21. Péntek . Reggel 10 órakor megérkezek a buszpályaudvarra, közel 5 órás út után. Jön az üzi, hogy késni fog kb 10 percet. Leülök és az ujjaimat tördelve várok. Esik, hideg van. Az emberek jönnek mennek, de őt sehol nem látom. Aztán meglátom az út másik felén rózsaszínű nacijában és piros kockás ingében. Kezében piros esőernyő. Összeszorul a gyomrom és feléje tettem 2-3 lépést. Odaért hozzám és szorosan magához szorított, amit viszonoztam. 2 év után végre éreztem az illatát. Éreztem, hogy közel van hozzám, az ölelését. Mindent! Percekig el sem engedtem, kihasználtam azt a pillanatot teljesen! Aznap kifizettük az apartmant ahol azon a hétvégén voltunk. Berendezgettünk, bevásároltunk. Bemutatott az egyik testvérének és annak párjának. nagyon aranyosak voltak. próbáltam jó benyomást kel